Mi a post harvest? A betakarítás utáni műveletek összessége, amibe beletartozik a szedés, az előhűtés, az osztályozás, a csomagolás, a szállítás és a tárolás. Másképpen fogalmazva az a tevékenység, mellyel a megtermelt gyümölcsből, zöldségből a piaci igényeknek megfelelő árut állítanak elő. Ezt a témát járták körbe az LHG Kft. és az ÉKASZ által szervezett konferencián – ezúttal valóban közösen – a technológia forgalmazói, kutatói és a termelők. Az interaktívnak is nevezhető rendezvénynek a hajdúszoboszlói Délibáb Hotel adott otthont május 16-án.
Mi az a 3P?
A betakarítás utáni műveletek összefüggéseit, kihagyhatatlan lépéseit Kelemen László foglalta össze. A ?Mikor szüreteljünk?? kérdésre több módszerrel is választ kaphatunk. Az időjárás alakulását, a gyümölcs fizikai, kémiai változásait megfigyelve, sőt mérve már elődeink is nagy pontossággal megállapították a szüret optimális időpontját. Napjainkban a piac követelményeinek megfelelő minőségű áru előállításához a gyümölcs minél több paraméterét kell ismernünk, pl. keménység, szín, méret, Brix és savtartalom. Ráadásul egyidőben, tehát objektív, gyors és valós idejű eredményekre van szükség. Erre lehet megoldás a NIR-technológia.
Hogyan csökkenthetjük a betakarítási stresszt?
Egy hazai sárgadinnye termesztő tapasztalatai is igazolják azt a tényt, hogy a napszak megválasztása is jelentősen csökkentheti a problémáinkat, illetve növelheti a termékünk eltarthatóságát: összesen 48 hektáron, napi 20-50 tonna sárgadinnyét szednek le úgy, hogy osztályozva, behűtve délelőtt 11 órára már befejezik a műveletet, épp a gyümölcs hőmérsékletemelkedésének megakadályozása végett. Tapasztalatok, sőt kísérleti eredmények is igazolják azt, hogy cseresznyénél, meggynél a szedés után 1 órán belül megkezdett hűtés több nappal növeli a gyümölcs eltarthatóságát.
És el is jutottunk a hűtési módszerek optimális kiválasztásához. A kiválasztás lényege az, hogy a gyümölcs fajtájának megfelelő, a lehető leggyorsabb, de minden esetben legkíméletesebb és a pénztárcánknak megfelelő módszert alkalmazzuk. Ez lehet többek között normál hűtőkamra, erőltetett légáramú hűtés, hydrocooler vagy vákuumhűtő is. A legnagyobb érdeklődést a hydrocoolerek alkalmazása váltotta ki a konferencián. A nagy kapacitású víz, mint közvetítő hűtőközeg alkalmazásával működő berendezések a gyümölcsök számára kíméletes, a levegőhűtésnél 15-ször gyorsabb lehűtést biztosítanak, bár nem minden terménynél ajánlott, elsősorban csonthéjasoknál van lehetőség a használatukra.
Értékesítés előkészítése
Mi a konkrét piaci igény?
Termelőként (de akár kereskedőként is) azt kell eldöntenünk, hogy a helyi piacra vagy TÉSZ-beszállítóként közvetve multiknak, vagy exportra termelünk. Post harvest technikai hátterünket, felkészültségünket is ez alapján kell méreteznünk. A termelés során realizálható árrés akár megduplázható megfelelő post harvest kiépítésével.
Vele vagy nélküle?
Tömegtermék előállításával, azonnali értékesítéssel jelentős árbevételtől esünk el. A post harvest azonban szintén jelentős beruházással jár. A két tétel mérlegelése előtt azonban nézzük meg, hogy mi történik, ha nem rendelkezünk megfelelő post harvest technológiával. Sajnos hazai példával tudjuk mindezt illusztrálni, hiszen szezonban nagy mennyiségben szállítjuk az almát külföldre 30 eurocent/kg áron, majd fél évvel később visszavásároljuk kétszeres áron, de a novembertől jellemző hagyma importunk is még ennek az áldozata. 
A rendezvényt a hűtéstechnika ismert hazai képviselője, az LHG Kft. és az Észak-Kelet- magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hagyományteremtő céllal szervezte. Ezentúl évente szeretnék a szakma figyelmét felhívni és bevonni az aktuális feladatok és fejlesztési eredmények megvitatásába.
https://agraragazat.hu/cikk/kinek-feladata-felelossege-koltsege-post-harvest
