Az alma téli álma

By in

A hosszú távú tárolás során az almát téli álomba kell helyeznünk, hogy megfelelő minőségben tudjuk kiadni vásárlóinknak. Mit is jelent a téli álom? Az egyik legismertebb téli álmot alvó állat a medve. Nézzük meg, mi is történik vele késő ősztől tavaszig: a tél közeledtével a medve felkészül a hosszú, élelem nélküli időszakra, tartalékot képez, a tél beköszöntével bevonul a barlangjába, és az elkészített vackában pihenve lecsökkenti a légzését, testhőmérsékletét és anyagcseréjét. A tavasz beköszöntével elsőként a légzése, hőmérséklete, majd az anyagcseréje áll vissza a normálisra.

 

Hogyan is tudunk párhuzamot vonni a medve és az alma téli álma között?

Az alma télre való felkészülése még a fán, az érési folyamat során megkezdődik. Figyelembe véve az alma utóérési képességét, későbbi szándékaink szerint kell meghatároznunk a szedés, betárolás idejét. A téli álom része a légzés és az anyagcsere lelassítása, próbáljuk meg itt is figyelembe venni a medvékkel való hasonlatot! A medve a testhőmérsékletét csökkenti, a mi esetünkben ezt a hűtőkamra teszi meg az almával. A hűtéssel állandó +1 °C-os hőmérsékletet kell elérünk. A hűtéstechnikai rendszer vezérlése alkalmas arra, hogy ezt a hőmérséklet szintet folyamatosan és a hűtött térben egyenletesen biztosítsa.

Az alma téli álma

A jól megtervezett és kivitelezett „hagyományos” hűtőkamra önmagában is létrehoz egy bizonyos mértékig történő légzés- és anyagcsere-csökkenést, de a hosszú távú tároláshoz ez még nem elegendő. Hogy lehet az almánál elérni, hogy a minimum szintre csökkentsük a légzését, érését, a pára kibocsájtását, hogy a minőségét és az állagát megőrizzük?

Az alma téli álma

Ehhez természetesen külső segítséget kell igénybe vennünk, olyan műszaki megoldást alkalmazni, mellyel az alma körüli légteret, a hűtött tárolóban lévő légösszetételt módosítani és szabályozni tudjuk.

 

Hogyan is kell az almát körülvevő légteret módosítanunk?
  1. Az almát körülölelő légtérben az oxigénszintet le kell csökkentenünk 1,5-2%-os mértékre, és ezen az értéken kell tartanunk a tárolás folyamán. Az oxigénszint- csökkentésnek az eszköze a nitrogéngenerátor, ami tiszta nitrogént fecskendez be a térbe. A berendezés méretezésének alapja, hogy a kamrában lévő oxigénszintet a kamra bezárása után 36 órán belül lecsökkentse 5%-os szintre, majd az alma légzését figyelembe véve biztosítsa a kívánt 1,5-2%-os, igen szűk tartományt a hűtött térben.
  2. Egy érdekes dolog, amit és kevesen említenek a technológia kiépítése során, hogy az esetlegesen elfogyott oxigént pótolnunk kell, az oxigén szint még véletlenül sem csökkenhet a kritikus 1,5% alá, azért hogy az almában az aerob légzés fennmaradjon. Amint a gyümölcs az oxigénhiány következtében átlép egy úgynevezett anaerob légzési fázisba, megindul az erjedési folyamat, mely visszafordíthatatlan minőségromláshoz vezet. Az oxigén utánpótlást szükség esetén egy speciális ventilátor végzi.
  3. A széndioxid szintet 4-5%-ra kell emelnünk a normál légköri összetételhez képest, és ezt az ideális értéket kell folyamatosan biztosítanunk. Érdekességképpen: a tiszta levegő 0,039% CO2-t tartalmaz, tehát 100-130 szorosára növekszik e gáz jelenléte a tárolóban.
 
Hogyan történik a széndioxidszint beállítása?

A levegőben lévő széndioxidszintet először engedjük emelkedni, hiszen az alma légzése során jelentős mennyiségű széndioxidot bocsájt ki. Mikor ez a szint 4-5%-os értékig emelkedik, az ezt követően keletkező mennyiséget ki kell vonni a légtérből. Ennek eszközéül a széndioxid abszorber szolgál. Ha a fenti paramétereket tudjuk tartani, folyamatosan kontrolálni és szabályozni, akkor érhetünk el megfelelő vagy akár kiemelkedő eredményeket a minőségi tárolás terén.

 

Milyen eszközökkel tudjuk kontrolálni és szabályozni a tárolóban lévő légösszetételt?

A pontos szabályozáshoz, és az értékek szinten tartásához szükségesek a precíz és megbízható érzékelők, melyek közvetítik a mért légösszetétel-adatokat egy bizonyos adatgyűjtő egységbe.

A sűrű mintavételezés során kapott eredményeket a program elemzi, a szabályozó egység pedig szükség esetén parancsot ad a beavatkozásra.

A hűtési és légtér-szabályozási folyamatok rövid ismertetése után itt kell rávilágítanunk a két folyamat egy jellemző találkozási pontjára. A pont nem is megfelelő szó, hiszen egy idővonal mentén lejátszódó események soráról van szó, melyet ez idáig nem definiálták a kutatások.

Ha csak az O2-CO2-N-hőmérséklet (°C) és a relatív páratartalom viszonyát, valamint ezen elemek tárolás szempontjából elvárt tökéletes elegyét nézzük, könnyen beláthatjuk, hogy a folyamatokat nem hagyhatjuk magukra, állandó kontrollra, és ha kell, azonnali beavatkozásra van szükség.

A gazda, aki gondosan, sok saját energiával és anyagi befektetéssel megtermelt áruját egy ilyen módon, szakszerűen megtervezett és megépített komplett tárolási rendszer gondjaira bízza, joggal remélheti, hogy az ő téli pihenése is nyugodt lehet: a kiváló minőségű alma betárolása esetén a maximális profitot éri el.